A wpc burkolati rendszer az alábbi építőelemekből tevődik össze:

Általános szabály, hogy a felületnek síknak és egyenletesnek kell lennie, ellenkező esetben a rá fektetett burkolat felülete sem lesz egyenletes. A wpc rendszer némi egyenletlenséget “el tud nyelni” azaz, a párnafa és burkolati szálak nagy felületen elosztják az egyenletlenségeket. Megoldás lehet a párnafák alatt üvegező ékekkel kiszintezni a szerkezetet, azonban ez nem egyszerű feladat, illetve oda kell figyelni arra is, hogy az alátét ékek megfelelő sűrűséggel kerüljenek a párnafák alá, közöttük ne hajolhasson be a párnafa. 

A legtöbbször előforduló szerelési aljzatok a beton/vasbeton erkély vagy teraszlemezek, zártszelvényből készített keretvázak, kaviccsal, murvával terített talaj vagy sima termett talaj. 

Beton felület esetén egyszerű a wpc teraszburkolat szerelése, a párnafákat egyenletesen tudjuk fektetni. 

Acél keretváz esetében a kiosztást úgy kell kialakítani, hogy a párnafák legalább 50cm-enként alá legyenek támasztva. Ilyen távolságnál azonban célszerű a párnafákat besűríteni, illetve a rövidebbik oldalára fektetni, hogy nagyobb legyen a merevsége. 

Kavics, murva, természetes talaj esetén javasolt valamilyen szilárd fogadófelületet létrehozni, ami legegyszerűbben, fektetett szegélykövekkel megoldható. A beton elemeket zsákos betonba fektetve stabilan vízszintbe lehet állítani. Itt is érvényes, hogy a párnafák felfekvési távolsága maximum 50cm lehet. Amennyiben nem akarunk vagy nincs lehetőség szegélykő lerakására, a wpc burkolat párnafái a kavicsolt felületre is lefektethetők, így azonban nagyobb kihívást jelent a szint tartása, illetve, hogy szerelés közben ne mozogjanak a párnafák. Ezt egy ideiglenes keresztirányú pl tetőléc rárögzítésével megoldható. A wpc burkolat kívánt szintbe való beállításához szakszerű megoldás lehet a szintező lábak használata, azonban ez egy költséges megoldás.